Szomolnok

Történelem - a múlt és a jelen Szomolnokon

Szomolnok panorámaRöviden:

Régi bányászközség a Szomolnok (Smolník, a patak neve a szláv smola (= gyanta) főnévből ered) patak völgyében, a Volovec hegységben (Pozsálló v.Ökörhegy). Az első írásos említés 1243-ból származik. Az elnéptelenedett bányászközséget a XII. században utántelepítették a szepességi szászok, 1327-ben Károly Róbert szabad bányászváros rangot adományozott a községnek, bányászati, piactartási, vadászati és halászati jogokkal, és 1332-ben megszabta a szabad királyi város kerületét, több mint 16 km-ben minden oldalra, amely területet örökajándékként adományozta .A XIV.században Szomolnok (Smolník) a Bányászkamara székhelye volt. 1600 júliusában a városban pestisjárvány pusztított, amelynek 1601. jan. 1-ig több mint 550 ember vált áldozatává. A XVI. században a község jobbágyai a Szepesi (Spiš) vár uradalma alá kerültek, amely először a Thurzó, később pedig a Csáky család (1638) tulajdona volt. 1671-től a város a Királyi Kamarához tartozott. Pénzverde is működött itt. A XVIII. században rezet bányásztak, 1754-től pedig bányász iskola is működött. A színház (amely sajnos nem maradt fenn), 1805-ban épült forgószínpaddal és színházi könyvtárral.

Bővebben:

Szomolnok (A PALLAS NAGY LEXIKONA Bp., 1897 – … alapján kigyűjtött adatok)

Szepes vármegye déli csücskében, Gömör -és Abauj-Torna vármegyék találkozásánál található.

Helyi látnivalók, nevezetességek:

Alexandriai Szent Katalin templom (katolikus), egy középkori építmény helyén épült 1801-ben. A főoltár 1805-ból származik. A fekete márvány keresztelőmedence klasszicista stílusban készült a XIX. század elején. A templom alatti kriptában a koporsókon festett családi címerek láthatók a XIX. századból.

templkat1templkat3templkat2

Az Evangélikus Templom 1787-ben épült, barokk-klasszicista stílusban. Az oltáron olajfestmény található1906-ból R. Ocsár-tól.
A Kultúrház a főtér közepén 1828/29-ben épült, színházzal az emeletén. Az épület keleti részében kaszinó helység volt kialakítva 1832-ben. A földszinten vendéglátóhely üzemelt. A kocsicsarnokot több épület alkotta, ahol a lovakat tartották, a kocsikat javították stb. A történelmi értékű udvar el van kerítve. A kulturház eredeti neve ,,A fekete sashoz,, később ,,Hotel Alžbeta,,..

kultur

A városháza épülete 1721-ben épült.
varoshaza

A Bányászkamara egykori székháza reneszánsz eredetű, 1872-ben dohánygyárrá alakították át.
tabak

A Stószi hegyekben álló Szűz Mária templom 1755-ben épült, búcsújáróhely.
templzarandok1templzarandok2

Szepes vármegye A Hernád völgyétől D-re a Gömör-Szepesi Érchegység különböző csoportjai terülnek el, a Gölnic völgyétől D-re, az abaúj-tornai határszélen a Szomolnok-kassai hegycsoport (Kojsói hola 1248 m), a gömöri határszélen a Szulyova (1248 m), Aranyasztal (1318 m) és Pipityke (1226 m) emelkedik.

Fő folyója a NY-i határszélen eredő Hernád, vele közel párhuzamos folyású a már Gömörben, de a határhoz közel eredő Gölnic, mely a híres Sztracenai völgyet alkotja; ez jobb felöl a Szomolnok vizet veszi fel.

Éghajlata igen zord.

Az erdők legnagyobbrészt lúc -és jegenyefenyőkből állnak, keverve vörös és szurokfenyővel, lomberdők csakis a vármegye D-i részén vannak, túlnyomóan bükkösök.

Ásványkincsekben a vármegye igen gazdag, és bár a bányászat ma már korántsem oly virágzó, mint volt, mégis még mindig igen jelentékeny; fő tárgyai a vaskovand és vasércek; amaz Szomolnok körül bányásztatik, évenként 500,000 q mennyiségben…

Nevezetesebb gyárai a szomolnoki dohánygyár (918 munkás), …

Története : Anonymus szerint Bors vezér, amint hadaival Lengyelország felé hatolva a Tátra hegység alá ért, és megalapította az magyarjaival a későbbi “kis vármegye ” területén az első honfoglaló széket. IV. Béla kiváltságaikat csak megerősíti (1243), utódaik ezen oklevélre támaszkodva őrizték meg különállásukat, és a Hernád és Poprád folyók mentén elszórtan fekvő néhány községben lakva alkották századokig az országnak legkisebb törvényhatóságát. A Béla királytól nyert kiváltságos levél előtt, v. vele egyidejűleg megalakult a Szepesi vártól nevét nyert vármegye. Tudjuk ui., hogy e vár már 1129-ben létezett. Szinte ez időtájt jelentkezik itt legelsőbb egy népelem, mely megadta a szepességnek különleges jellegét. A XII. sz. folyamában kezdődött ui. a németek – szász vendégek – itteni első gyarmatosítása, mert 119o-ben Késmárk, városaink egyike, már létezett. E szászoknak nevezett vendégek, nyelvjárásukból következtetve a közel Szilézia vidékeiről jöhettek, s külön jogkönyvüket (Zipser Willkühr) és jogszokásaikat hozták magukkal, és egy választott grófjuk hatósága alatt alakultak Provincia Saxonum de Scepus nevezetű tartománnyá, mely 24 városból állott, és melynek hivatalos címe Universitas XXIV Regalium Civitatum Terrae Scepus volt.

Valamivel később és más más vidékekről jöhettek a más nyelvjárással, más etnikus jelleggel bíró, a hét szepesi bányavárost alapító németek , kik máig a vármegye déli

részén fekvő érchegységek völgyeiben laknak, s kik ott a századokig virágzó bányászat alapját vetették meg. Ezek a más németektől való megkülönböztetésül “Gründler”-eknek neveztetnek, és Gölnicbánya, Szomolnok , Krompach, Svedlér, Stoósz, Remete és Merény városokban laknak. Nem alakultak soha autonóm egységgé, és ezért nemsokára nagyrészt úri fennhatóság alá is kerültek.

1198 Imre király által alapított Szepesi prépostság és káptalan, mely hiteles helyeinknek egyik legrégibbje.

A szepesiek Jordán grófjuk vezérlete alatt a Hernád melletti Látókőnek (Lapis refugii, Menedékszirt) nevezett hegyre menekültek, hol három évig sikerrel védekeztek a portyázó tatár hordák ellen.

Róbert Károly 1312-ben maga is elismerte egy oklevelében, hogy Csák Máté elleni, rozgonyi győzelmét leginkább a szepesiek hősiességének köszönheti.

Zsigmond király a Nagy Lajos alatt szép virágzásnak indult szepesi városok közül 13-t, a lublói várat és uradalmat, mint nemkülönben a XXIV városhoz nem tartozó Podolin, Gnezda és Lubló városokkal együtt 1412-ben Wladislaw lengyel királynak 37.ooo garasért adta zálogba. Csak 1772-ben kapcsolta vissza Mária Terézia; 36o év után

Gömör – vármegye

Abauj-Torna vármegye

SZOMOLNOK Schmöllnitz / Smolnik

Nagyközség Szepes vármegye gölnicbányai járásában, a Szomolnok völgyében (1891) 2222 német lakos, nagy dohánygyárral (9oo munkás) , posta -és távíró hivatallal és postatakarékpénztárral. Szomolnok azelőtt sokkal virágzóbb bányaváros volt, mikor rézbányái jól jövedelmeztek, és pénzverő intézete is volt. Újabban a bányászat nagyon csökkent; a kincstári vasolvasztók és a m. kir. rézkohó megszűntek, a hajdani híres réztermelés, melyet a bányáiból kiszivárgó cementvízből nyertek, ma már jelentéktelen, helyébe a vaskovand bányászata vált fontossá; / vaskovand: helytelen neve a piritnek = vasszulfid, FeS 2 / ezt leginkább a Felsőmagyarországi Bánya és Kohó RT bányássza, mely 5-6.ooo q kénkovandot, 5.ooo q cementmarát, 1oo q vas -és rézgálicot és1.ooo q vaskövet termel összesen35o.ooo frt értékben; ugyanezen vállalatnak súlypátvasércbányája is van.

Szomolnok vidéke: (A PALLAS NAGY LEXIKONA Bp., 1897 – … alapján kigyűjtött adatok)

SZOMOLNOK-HUTTA (Schmöllnitzhütte) … 963 német lakos, vasúttal, posta -és távíró-hivatallal és postatakarékpénztárral.

Szomolnokit (ásv.) kénsavas vasoxidul egy molekula vízzel; apró, sárga vagy barna, egyhajlású piramisokban Szomolnok pirittömzsében. Krenner tanár írta le és nevezte el termőhelyéről (Akad. Ért. 1891.).

Szomolnok – kassai hegység a Gömör-Szepesi vagy Magyar Érchegység egyik csoportja Szepes és Abaúj-Torna vármegyék határán. A Gölnic és Bódva, ill. Ida patak felső völgyei közt NY-ról K-re húzódik és főbb csúcsai a Fecske – hegy (1o36 m), Klop-tanya (1155 m) és Kojsói hola (1248 m). A hegységben meglehetősen élénk bányászatot űznek.

Gölnicbánya

Szepes Remete (Einsiedel / Mnisek)

Stoósz nagyközség Abaúj-Torna vmegye csereháti j.-ában, (1891) 1061 német lakossal, posta-, távíró- és távbeszélőhivatallal és postatakarékpénztárral. Igen jelentékeny késgyárai vannak, melyek évenként mintegy 300.000 db kiváló minőségű kést állítanak elő. Közelében van a Stósz-Fürdőtelep (632 m a tenger színe felett), 7 lakóházból (110 szoba) s néhány magánvillából álló hidegvízgyógyintézet, mely jó berendezése és szép vidéke (fenyvesek közt fekszik) miatt kedvelt üdülőhely. A fürdő részvénytársaság tulajdona.

Sztracenai völgy a Gölnic folyó felső völgyének természeti szépségeiről ismeretes része, Szepes és Gömör vmegyék határán, DobsinátólÉNY. felé, két órányi távolságban. Legszebb részei a Sólyomhasadék, Hollókő (1158 m), Sziklakapu, a Sztracenai sziklavár, Éleskő. A völgy idegenforgalmi központja a dobsinai jégbarlang közelében lévő vendéglő.

Krompach

Svedlér nagyközség Szepes vmegye gölnicbányai j.-ban (1981) 1586 német lak. posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral. Van vashámora és gőzfűrésze. Környékén rézbányászatot űznek.

Merény (Wagendrüssel) nagyközség Szepes vmegye iglói járásában, (1981) 2224 német és tót lakossal. Élénk ipari hely, van két serpenyőgyára és kapahámora, továbbá vasgyára (50 munkással) s viziműfűrésze; posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Hozzátartozik Fekete-hegy fürdő. Evangélikus község, a szepesi bányavárosok között az első volt, mely II.József türelmi parancsa következtében engedélyt nyert egyházépítésre.

Feketehegy (Schwarzenberg) Merényhez tartozó fürdő Szepes vmegye bányai j.-ban, pompás fenyves erdők közepette, 632 m magasságban, Iglótól 2,5 órányira fekszik. 8 épületből áll,, melyekben 132 vendégszoba s 10 fürdőhelyiség van. 8-14 oC hőmérsékletű bővizű kitűnő hegyiforrásai hidegvízgyógyintézet létesítésére kiválóan alkalmassá tették, mely ma már leglátogatottabb ílynemű fürdőink közé tartozik.

Óvíz

Madárhegy

Aranyasztal 1313 m

Pipityke 1226 m

Dénes

Fecskehegy 1o42 m